Nézz ránk a Facebook -on is,
és jelölj meg minket
2012 fodrászkereső fodrászatkereső  info@hajtrend.hu  hasznos linkek: www.keruletifodraszatok.hu
I.     II.     III.     IV.     V.    VI.     VII.     VIII.      IX.      X.      XI.       XII.      XIII.      XIV.     XV.     XVI.     XVII.     XVIII.      XIX.      XX.      XXI.      XXII.     XXIII.
A hajfestés története - hajfestés történelem
Fodrászatok.hu fejléc
Fodrászatok.hu lányok
A hajfesték a haj színének ideiglenes megváltoztatására alkalmas
festék. Már az ókorban is ismertek voltak különféle hajfestő technikák,
az egyiptomiak például növényi és állati eredetű festékeket használtak.
A mesterséges, azaz vegyi anyagokból előállított hajfestékekkel az
1900-as évek elején kezdtek el kísérletezni. A hajfestékek lehetnek
krém, por, hab, folyadék vagy permet (spray) állagúak, lemoshatóak,
féltartósak vagy tartósak.  A haj színezése a divat részét is képezi.
Ősidőkben használt hajfestő anyagok:
- bogyós gyümölcsök   (akár - Piros,sárga,kék)
- indigó      (fekete)
- henna      (vörös)
- dió hély    (barna)
- kamilla     (sárga)

Vaskor végén: a Kelták
- mésztej            (fehérítés)
- festő csülleng   (sárga)
Festő csülleng
Görögország:
A görögöknél az aranyszőke haj volt nagy divat, hamuzsírból és sárga virágokból kevert egyveleggel.

Egyiptom:
Egyiptomban és a Közel-Keleten a vöröses árnyalatok mentek jobban. a vörös színt hennából, a sárgát kamillából, a bíborszínt kosenilből
állították elő. A henna színhatását tealevelekkel fokozták. Az egyiptomiak állati vért is felhasználtak hajfestéknek, olajjal vagy zsírral keverve.

Róma:
A rómaiak több mint százfajta hajfestékreceptet ismertek, eleinte leginkább a sötét színeket kedvelték, mert a szőke a prostituáltak hajszíne volt.
Később, a görög kultúra és a Galliából behurcolt nők hatására a szőkítés is elterjedté vált. A görögök és a rómaiak mérgező hatású ólom-acetátot is
használtak festék készítésére. A festéket a
férfiak is használták, az ókorban gyakran a szakáll színezésére is, a vikingek például szőkítették
a szakállukat
, a babilóniaiak pedig az őszülő szakállukat feketére festették. Egyes népeknél különleges alkalmakkor (például
esküvőnél) bizonyos színűre festették a hajat.
A középkorban a nők annak ellenére is festették a hajukat, hogy az egyház ezt ellenezte.
A megtagadták a feloldozást a divatozó nőktől.
A festékekhez felhasználtak:
-
hennát, sáfrányt, a rekettye virágát és tojást is.

I. Erzsébet idején Angliában népszerű volt a vörös szín, aminek eléréséhez
sáfrány és
kénport keverékét használták
. A 16. századi Olaszországban Tiziano Vecellio
festményeinek hatására vált kedveltté a bronzvörös hajszín, amit
-
timsót, ként, szódát és rebarbarát is tartalmazó festékkel igyekeztek utánozni.

Egyes extrém receptek bort vagy éppen lóvizeletet is tartalmaztak. Az 1600-as években a
citrom leve és a kamilla virága mellett az
- ólomból készült fésűkkel színezték a hajukat az emberek, az ólomfésű ugyanis sötétre
színezte a hajat.
Az
1700-as években népszerűvé vált a hajpor használata, melyet lisztből készítettek.
Az 1800-as években a társadalmi elvárások miatt a nők általában nem használtak olyan festéket, ami nagyon megváltoztatta volna a hajszínüket, a
szőkítés például illetlenségnek számított. Ha mégis használtak hajfestéket, az általában növényi eredetű volt. A 19. századi népszerű opera-
énekesnő, Adelina Patt
i előszeretettel festette a haját hennával, amit sokan kezdtek utánozni, a Közel-Keletről importált festékekkel.

Nem növényi szőkítés kezdete:
Az 1800-as évek végén kezdett el terjedni a hidrogén-peroxid használata szőkítő hatás eléréséhez.
Az 1920-as években textilfestésre használt vegyi anyagokkal kezdtek el kísérletezni hajfesték előállításához, Eugène Schueller francia kémikus
például olyan hajfesték-formulát alkotott, ami p-Fenilén-diamint (PPD) tartalmazott. Schueller 1909-ben alapította meg a L’Oréal céget, mely az egyik
legnagyobb kozmetikai vállalattá vált később.
1917-ben jelent meg a két lépcsős szőkítés technikája, melyben először „leszívták” a haj
eredeti színét és a második lépcsőben színezték.
Az 1920-as években egy ugyancsak francia cég, a Mury fejlesztette ki azt az eljárást, ami
lehetővé tette, hogy a festék bejusson a hajszál belsejébe, ezzel hosszabb és természetesebb hatást érve el. Az 1930-as években a mozgókép
terjedésével és a filmsztárok megjelenésével a hajfestés, különösen a szőkítés lett egyre népszerűbb, bár a társadalmi konvenciók még ekkor is gátat
szabtak a terjedésének, mivel túlságosan kihívónak tartották. A
színes televízió megjelenésével a színészek hajszínének jelentősége is megnőtt és
ezzel együtt a hajfestés népszerűsége is. Az 1950-es években az amerikai Clairol cég reklámokkal kampányolt a szőkítés mellett, a hirdetésekben a
szőke nőket illedelmes, jó háziasszonyként ábrázolták, ezzel harcolva a hajfestés frivol voltát hangsúlyozó vélemények ellen.
A hajfestékeknek tartósság szempontjából három típusát lehet megkülönböztetni:

Hajszínezők
A színezők a legkevésbé tartósak, az első hajmosásig tartanak. Nagy méretű, savas festékmolekulákból állnak, melyek sót képeznek a hajon. A
molekulák méretük miatt nem képesek áthatolni a hajszálakon, így csak réteget képeznek a felületükön.

Féltartós hajfestékek
Ezek a festékek hat-nyolc mosás erejéig tartósak. Egyik válozatuk az elektrosztatikusság elvére épül: a pozitív töltésű festékmolekula és a negatív
töltésű hajszál vonzzák egymást. A másik típus a hajszálak roncsolt szerkezetét veszi alapul, és a színezőkben használt nagy méretű molekulák
mellett kisebb méretűeket is használ, melyek a roncsolt hajszálakba képesek bejutni és így teszik valamivel tartósabbá a színt.

Tartós hajfestékek
Kisméretű molekulákat tartalmaznak, ezek lehetnek például amino-fenolok, fenilén-diaminok vagy rezorcin is. Ezek a molekulák már képesek bejutni a
hajszálak belsejébe, azonban nem színesek, és nem is tudnának tartósan megmaradni. Ezért oxidálószert alkalmaznak a megfestésükre és a
megtartásukra. Az oxidálószer általában hidrogén-peroxid. Az oxidált molekulák a hajfesték többi összetevőjével együtt hozzák létre a
festékmolekulákat, melyek már túl nagyok ahhoz, hogy ki tudjanak jutni a hajszál belsejéből, így hoznak létre tartós színt. A tartós hajfestéket emiatt
lemosni nem lehet, csak a hajszál kihullásával tűnik el.
Indigó cserje
Bogyók
Henna virága
Rekettye
virága
Bíbor tetű
Már az ősidőkben is színezték -festették a
hajukat a nők. Bár a felhasznált anyagok
főként nővények voltak. Például:
Oxidációs színezők
Ez a festékfajta oxidálószer hatására válik színezővé, és ezt a színt tartósan meg is tartja. Az oxidációs festéket már korábban is használták, de
eleinte nehéz volt a felhordási technikája (vizes oldatban használták), másrészt a hatásmechanizmus során számtalan olyan „mellékhatás”
jelentkezett, melyet igyekeztek kivédeni. Ilyen kellemetlen hiba, hogy a pH-t nem mindig sikerült stabilizálni, erősen lúgos lett. A hajat dehidratálta,
zsírtalanította, s gyakran károsodást okozott. Hamarabb oxidálódott, mint kellett volna, (ettől a színskála már nem volt valós).


Hogyan ”működnek” a festékek?
A festékek felhordása után mindig van egy betartandó hatóidő, mely az oxidációs folyamat. A hatóidő alatt az elővegyületekből egy bonyolult kémiai
folyamat eredményeként egy óriásmolekula keletkezik. A haj kutikulájának nyitása mindig felületaktív anyagokkal lehetséges. A nyitást az optimális 5-
6 angströmről kb. 10 angströmre a felületaktív anyagok illetve a lúgosságot biztosító Ammóniumhidroxid végzi el.

Ekkor a haj felnyitja kutikuláit – lehetővé téve a kortexbe való bejutást. A felhordás előtt homogénné kevert krémfesték a Hidrogénperoxiddal bejut
a kéregbe. Ott a hatóidő alatt egymással kémiai reakcióba lép, és olyan méretűvé válik, hogy a korábban felnyitott „résen”, nem tud „kiesni”.

A színtelenből színes vegyület keletkezik. Ennek ideje legalább 30 perc.

Hő hatására ez csökkenthető, mint minden kémiai folyamat.

A hatóidő alatt a keletkezett festékmolekula adszorbcióval (fizikai kötődés) tapad a kész és jelenlévő természetes melaninra. Ha ez hiányzik, akkor
kezdődik a nehézség, hisz nincs min tapadjon a festékmolekula.Ennek megoldása már ”fodrásztrükköket” illetve szakmai tudást feltételez.



Teendők a hatóidő lejárta után

A hatóidő lejárta után a hajat alaposan le kell mosni, majd semlegesíteni  a lúgmaradványoktól mentesíteni  kell és keratinkeményítővel kezelni.

Ezeket a befejező műveleteket is nagy gonddal kell végezni, mert a haj csak akkor kezelhető, és lesz kész a frizurakészítésre, ha ezt mind
megtesszük. A gyártók ezeken kívül még egyéb finish termékeket is ajánlanak, amellyel a hidro-lipid balanszot be lehet állítani.

Ez is kívánatos, mert a korábban leírtak szerint víz és zsírvesztés mindig előfordulhat. A bőr és haj természetes zsír és savköpenyének a
visszaállítása a haj szép fényét, kezelhetőségét, a bőr számára pedig a védelmét biztosítja mindenféle hatás ellen.